Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
Gyermekgyógyászat
Tudományos és továbbképzési szaklap

 
A Gyermekgyógyászat a Magyar Gyermekorvosok Társaságának nagy múltú, hagyományokkal rendelkező tekintélyes országos folyóirata. A lap magas minőségét és a gyermekorvosok körében való elfogadottságát a neves szerzői és szerkesztő gárda garantálja, amely vezető hazai gyermekgyógyász szaktekintélyekből áll. A lapban megjelenő tartalom gerincét az eredeti közlemények jelentik. A hazai gyermekorvosok körében iránymutató és mértékadó szakmai lap.

Megjelenik: Kéthavonta
ISSN: 0017-5900
Célcsoport: a Magyar Gyermekorvosok Társaságának tagjai, kórházak, klinikák orvosai
Példányszám: 3.000

2014. januártól a Gyermekgyógyászat folyóiratot új kiadó, a Semmelweis Kiadó jelenteti meg. Ennek megfelelően a kéziratok leadásának módja is megváltozott.

Kérjük, hogy a Szerzői útmutató pontos betartása után a kéziratot Dr. Vincze Juditnak címezzék, e-mail: vincze.judit@kiado.semmelweis-univ.hu


A Gyermekgyógyászat folyóirat 8 pontos kredittel rendelkezik, tehát már 8 gyermekgyógyászati kreditpontban is részesülnek folyóiratban megjelenő teszteket helyesen kitöltők.
Ehhez legalább 5 lapszám tesztjét szükséges kitölteni és összességében a kérdések minimum 70%-ára helyesen kell válaszolni.

SZERZŐI ÚTMUTATÓ >>



Keresés a folyóiratokban
 
Keresés (kulcsszavakban, szerzők szerint és cikk szövegben)

    

 
Tartalomjegyzék

Haptoglobin-polimorfizmus: új genetikai kockázati tényező a coeliakia kialakulásában és klinikai megjelenési formáiban
Szerző(k): Papp Mária dr., Nemes Éva dr., Földi Ildikó dr., Udvardy Miklós dr., Hársfalvi Jolán dr., Altorjay István dr., Máté István dr., Dinya Tamás dr., Várvölgyi Csaba dr, Barta Zsolt dr., Veres Gábor dr., Lakatos Péter László dr., Tumpek Judit dr., Tóth László dr., Szathmári Erzsébet dr., Kapitány Anikó dr., Gyetvai Ágnes dr., Korponay-Szabó Ilma dr.
A coeliakia változatos klinikai megjelenését befolyásoló faktorok jelentős része ismeretlen. A haptoglobin (Hp) molekula alfa-láncát kódoló gén két allélja – Hp1 és Hp2 – következtében létrejövő három különböző fenotípusú Hp-molekula térszerkezete eltérő és ezek különböző mértékű antioxidáns, scavenger és immunmoduláns tulajdonságokkal rendelkeznek. A Hp1-1 genotípusa kis molekulasúlyú dimerek, a Hp2-1 különböző hosszúságú lineáris polimerek, míg a Hp2-2 ciklikus polimerek képződését eredményezi. Munkánk során a haptoglobin polimorfizmust vizsgáltuk coeliakiás betegekben és annak lehetséges kapcsolatát a betegség klinikai megjelenésével. Módszerek: 712 egymással rokonságban nem álló coeliakiás beteget (357 gyermeket és 355 felnőttet) vizsgáltunk, akik 32,9%-ában a diagnózist generalizált malabszorpció, 22,8%-ában általános leromlást nem okozó gasztrointesztinális tünetek, 9,4%-ában vashiányos anémia, 15,6%-ában dermatitis herpetiformis, 12,2%-ában egyéb tünet miatt állították fel. A betegek 7,2%-ában a betegség silent formája szűrés folytán derült ki. A haptoglobin fenotípusokat SDS-PAGE elektroforézissel és immunoblottal határoztuk meg, amely egyértelműen azonosítja a betegek genotípusát is. Az eredményeket a normál magyar népességet reprezentáló 384 egészséges kontrollhoz viszonyítottuk.
Eredmények: A coeliakiás betegekben a Hp2-1 típus szignifikánsan gyakoribb volt (56,9%), mint az egészséges populációban (46,1%, p=0,0006, odds ratio – OR: 1,54; 95% CI: 1,20–1,98). Továbbá az enyhébb tünetekkel jelentkező betegek (69,2%) és a szűréssel felfedezett esetek (72,5%) között a Hp2-1 fenotípus előfordulása jóval gyakoribb volt. A Hp2-2 típus előfordulása alacsonyabb volt, mint az egészségesek között (p=0,0023), de ezen fenotípusú személyeknél a súlyos, malabszorpcióval jelentkező klinikai betegség kockázata magasabb volt (OR: 2,21; 95% CI: 1,60–3,07). Az összes malabszorpcióval diagnosztizált coeliakiás beteg közel fele (45,3%) Hp 2-2 típusú volt. Dermatitis herpetiformisban a Hp-fenotípusok megoszlása nem tért el a coeliákiás csoporttól. Következtetések: A haptoglobin polimorfizmus összefüggést mutat a coeliakia kialakulásával és a betegség klinikai megjelenésével. A coeliakiában Hp2-1 dominancia van, de a Hp2-2 súlyosabb klinikai prezentációhoz vezet. A Hp szerepét a molekula immunreakciókban betöltött moduláló hatásai és eltérő térszerkezete magyarázhatják.

Claudin 2, 3 és 4 expressziója coeliakiás gyermekek proximális és disztális duodenumában
Szerző(k): Nagy Szakál Dorottya oh., Győrffy Hajnalka dr., Tõkés Anna-Mária dr., Arató András dr., Dezsőfi Antal dr., Veres Gábor dr.
A coeliakia diagnosztikájában alapvető szerepe van a szöveti mintavételnek, de pontosan nem ismert, hogy a duodenum melyik része a legalkalmasabb erre. A claudinok (CLDN), mint a tight junction alkotórészei jellemző expressziós mintázatot mutatnak különböző daganatos és gyulladásos kórképekben, de megjelenésük coeliakiában még ismeretlen.
Célkitűzés: Rutin szövettani elemzés, Marsh-felosztás, CD3-expresszió, CLDN 2, 3 és 4 összehasonlító elemzése a duodenum proximális és disztális régiójában.
Betegek és módszer: 33 coeliakiás gyermek (életkor: 2–17 év, átlag: 6,4 év, 20 lány, 13 fiú) endoszkópos úton eltávolított biopsziás mintái a duodenum két különböző régiójából. Kontrollként 14 egészséges gyermek proximális és disztális duodenum mintái szolgáltak. Immunhisztokémiai vizsgálatnál monoklonális CD3 és CLDN 2, 3 és 4 elleni antitesteket alkalmaztunk. Az atrófia súlyosságát Marsh-féle módszerrel határoztuk meg.
Eredmények: A coeliakiás mintákban a CD3-pozitív T-sejtek száma szignifikánsan magasabb volt a bulbusban (p=0,026) és a disztális szegmensben (p=0,006), mint a kontrollokban, de a coeliákiás betegekben sem a makroszkópos, sem a mikroszkópos kép (Marsh-felosztás, CD3) szignifikánsan a duodenum két régiójában egymástól nem különbözött. CLDN 2 expresszió a coeliakiás gyermekekben szignifikánsan fokozott volt az enyhébb boholykárosodásnál a disztális régióban (p=0,02), súlyosabb atrófiában a bulbusban és a disztális régióban (p=0,001) a kontrollhoz képest. A CLDN 2 expresszió a súlyosabb formában a bulbusban és a disztális régióban egyaránt fokozott volt az enyhébb formával szemben (p=0,04 és p=0,03). Ezt az összefüggést a CLDN 3 is mutatta (bulbus p=0,008 és disztális régió: p=0,004). A CLDN 3 expresszió a súlyosabb formában a bulbusban és a disztális duodenumban is magasabb volt a kontrollhoz képest. A CLDN 4 megjelenése nem mutatott jelentős eltérést a vizsgált csoportok között.
Következtetés: Mind a proximális, mind a disztális duodenum megbízható helye a biopsziás mintavételnek, hogy kimutassa a boholyatrófiát a coeliakiás betegekben. Azonban a disztális duodenum érzékenyebb vizsgálatokkal már a korai elváltozásokat is mutathatja, ezért enyhe károsodásban megfelelőbbnek tűnhet a mintavételre. A coeliakiásokban kimutatott fokozott CLDN 2 és 3 expresszió a tight-junction strukturális változására utal, amelynek szerepe lehet a coeliakiában megfigyelt fokozott permeábilitásban, illetve a megváltozott sejt-sejt kapcsolatban, proliferációban.

Haptoglobin polimorfizmus vizsgálata gyermekkori és felnőttkori primer szklerotizáló cholangitisben
Szerző(k): Molnár Kriszta oh., Papp Mária dr., Szőnyi László dr., Lakatos Péter László dr., Tornai István dr., Földi Ildikó dr., Arató András dr., Dezsőfi Antal dr., Veres Gábor dr.
Immunmediált és oxidatív folyamatok számos májbetegségben, így primer szklerotizáló cholangitisben (PSC) is jelen vannak. A kórkép patomechanizmusában ezen tényezőket befolyásoló genetikai faktorok szerepet játszhatnak. A haptoglobin (Hp) egy hemkötő glikoprotein, amely antioxidáns, scavanger és immunmoduláns tulajdonságokkal rendelkezik. A molekulának három fő fenotípusa ismert (Hp1-1, 2-1 és 2-2), amelyek mind szerkezetükben, mind pedig működésükben, alapvetően különböznek egymástól. Antioxidáns aktivitás leginkább a Hp 1-1 fenotípussal kapcsolatos. Munkánk során a Hppolimorfizmus megoszlását vizsgálatuk felnőtt és gyermek PSC-s betegekben.
Betegek és módszerek: A vizsgálatban 39 PSC-s beteg (12 gyermek, fiú/lány: 9/4 és 27 felnőtt, férfi/nő: 20/7) és 384 egészséges kontroll vett részt. A Hp-fenotípusokat szérum mintákból sodium-dodecil-szulfát poliakrilamid gél elektroforézissel (SDS-PAGE) és immunoblottal határoztuk meg, amely egyértelműen azonosítja a betegek genotípusát is.
Eredmények: PSC-ben a Hp1-1 egyáltalán nem fordult elő (Hp1-1 0% vs. 11,5%, ORhp1-1 vs. Egyéb: 0,08; 95% CI: 0,005–1,32; p=0,008), míg a másik két fenotípus gyakorisága megegyezett a kontrollpopulációban észlelttel. A Hp-polimorfizmus megoszlása nem különbözött egymástól a gyermekkori és felnőttkori PSC-ben. Továbbá nem találtunk eltérést a Hp-fenotípusok gyakoriságában a gyulladásos bélbetegséggel társuló, illetve nem társuló PSC-s eseteket összevetve.
Következtetések: Vizsgálataink szerint a PSC az első olyan betegség, amelyben a Hp1-1 genotípus teljes hiánya észlelhető. A Hp-polimorfizmus az oxidatív- és immunológiai folyamatok befolyásolása révén szerepet játszhat a PSC patomechanizmusában.

A magyarországi gyermekkori gyulladásos bélbetegségek (IBD) regiszterének első éves (2007) elemzése
Szerző(k): Veres Gábor dr. és a Magyar Gyermek IBD-regiszter résztvevői
A Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság megbízásából 2007. január elsejétől hazánkban prospektív gyermek IBD-regiszter indult, amelyben 27 intézmény (klinika, kórház, gasztroenterológiai rendelő) vett részt, biztosítva az országos lefedettséget. A regiszter adatait a rotterdami központú Európai Gyermek IBD Regisztrációs Központba online továbbítottuk. A közelmúltban végzett európai és észak-amerikai epidemiológiai adatok alapján a gyermekkori colitis ulcerosa incidenciája 2-3/105, a Crohnbetegségé pedig 3-4/105. Prospektív, az egész országra kiterjedő adatok eddig nem voltak ismertek.
Módszer: A résztvevő intézményekben minden újonnan kórismézett IBD-ben szenvedő gyermekről egy 76 paraméterre kérdező adatlapot kellett kitölteni. Az adatlap egyrészt epidemiológiai- és antropometriai adatokra, vezető tünetekre, másrészt a képalkotó diagnosztikára (endoszkópia, CT, MRI), harmadrészt részletes szövettani és képalkotó eredményekre kérdez rá. Eredmények: Az első évben összesen 131 új IBD-s gyermeket regisztráltunk, közülük 78 Crohn-beteg, 44 colitis ulcerosás és 9 indeterminált colitises gyermek. Így a gyermekkori IBD incidenciája hazánkban 2007-ben 6,55/105, Crohn-betegségben 3,8/105, colitis ulcerosában: 2,2/105 és indeterminált colitisben 0,45/105 volt. Az átlagéletkor 13,05 évnek (tartomány: 1,5–18 év) bizonyult. Igen fiatal életkorban, vagyis 5 év alatt 4 (3%) esetben került az IBD kórismézésre. A Crohn-betegek között a fiúk dominanciáját találtuk, míg colitis ulcerosában a nemek aránya azonos volt. A családi halmozódás az esetek 8,4%-ában volt ismert.
Fisztulás formával az esetek 9%-ában találkoztunk. A kolonoszkópia során 48%-ban érték el a terminális ileumot; az elégtelen ilealis intubáció hátterében leggyakrabban technikai probléma állt. Felső endoszkópia az esetek 50%-ában történt. CT- vagy MRI-vizsgálatot a kórkép pontosabb verifikálására 34%-ában végeztek. Az IBD-s betegek 11%-a roma származású volt.
Következtetés: Az IBD-regiszter első éves működése során kapott incidenciák hasonlóak az európai és észak-amerikai adatokhoz. Hazánkban is igazolódott a Crohn-betegség jelentősen nagyobb arányú előfordulása. Utóbbi kórképben a betegek közel tizede fisztulával jelentkezett. Ilealis intubáció és felső endoszkópia a betegek felében történt, ezt az arányt a jövőben javítani kell.

Az eosinophil oesophagitis diagnosztikus és terápiás kihívásai
Szerző(k): Micskey Éva dr., Dezsőfi Antal dr., Kalmár Ágnes dr., Hargitai Beáta dr.
Az eosinophil oesophagitis (EE) a közelmúltban felismert betegség, amit az oesophagus nyálkahártyában felszaporodó eosinophil sejtes gyulladás jellemez. A klinikai tünetek a gastroesophagealis refluxbetegség megjelenési formájához hasonlítanak. A két betegség azonban mind lefolyásában, mind a hisztokémiai képben, mind a terápiás válaszreakcióban különbözik. Az EE számos genetikai tényező (különösen az eotaxin-3 gén) együtthatásából ered, amely meghatározza az oesophagitis formáját és a célzott kezelési módot. Az általunk közölt leány esete a differenciáldiagnosztika és a következményes, sikeres terápia lehetőségeit mutatta be.

Eosinophil- és allergiás colitises csecsemők laboratóriumi és kolonoszkópiás jellemzői
Szerző(k): Pintér Vanda Petra oh., Győrffy Hajnalka dr., Arató András dr., Dezsőfi Antal dr., Molnár Kriszta oh., Veres Gábor dr.
A táplálékfehérje indukálta allergiás colitis (AC), illetve eosinophil colitis (EC) a csecsemőkorban fellépő hematochezia gyakori okai. A csecsemők általában jól gyarapodnak, egyébiránt tünetmentesek, székletükben kórokozó nem található, fissura nem jellemző. Célkitűzés: Az AC/EC-re jellemző klinikai tünetek, laboreltérések elemzése, a kolonoszkópos vizsgálatnál látott makroszkópos kép, valamint a biopsziás mintákban az eosinophil sejtek denzitásának meghatározása. Beteganyag és módszer: Vizsgálatunkban 44 olyan hematocheziás (átlagéletkor 5,5 hónap, tartomány 25 nap–11 hónap), anyatejjel (is) táplált, egészségesnek tűnő csecsemő vett részt, akiknél nem volt alvadási zavar, kemény széklet/fissura és a széklettenyésztés negatívnak bizonyult. Anyai eliminációs étrend (tehéntej, tojás, szója és olajos magvak, átlagosan 6 hétig) az esetek döntő többségében megszüntette, vagy csökkentette a hematocheziát. Súlyos vagy tartós hematochezia, súlycsökkenés miatt 12 csecsemőnél (átlagéletkor: 4,3 hónap, tartomány: 25 nap–7 hónap) végeztünk kolonoszkópiát. Eredmények: A 12 kolonoszkópiás minta elemzése alapján 7 csecsemőnél AC-t (átlagosan 14 eosinophil/ NNL, kritérium: ł6 eosinophil/NNL) és 4 esetben EC-t (átlagosan 34 eosinophil/NNL, kritérium: ł20 eosinophil/NNL) kórisméztünk. A kontrolloknál átlag 1,48 eosinophil/NNL-értéket találtunk. AC-ben szignifikánsan (520±43×109/l, p<0,01), EC-ben jelentősen fokozott thrombocytosis (499±45×109/l) mutatkozott a kontrollhoz képest (328±16×109/l). A vérben levő eosinophil sejtek megoszlása a vizsgált három csoportban hasonló volt (AC: 3,66±0,78, EC: 3,25±1,25, kontroll: 4,95±1,87%). A kolonoszkópiánál ACben gyakrabban láttunk lymphonodularis hyperplasiát (87,5%), mint EC-ben (50%). Aphtás colitis viszont gyakoribb volt EC-ben (75%) mint AC-ben (50%), bár a különbség nem érte el a szignifikáns mértéket. Összefoglalás: A rektális vérzéssel jelentkező, egyébiránt egészséges csecsemőknél (széklettenyésztés és fissura negatív) az AC és az EC jelentős százalékban fordult elő. A betegeknél gyakoribb a thrombocytosis, normális eosinophil sejtszámmal. Az AC és EC között laboratóriumi vizsgálatok különbséget nem mutattak, bár a kolonoszkópiánál AC-ben lymphonodularis hyperplasia, EC-ben aphtás colitis dominált.

A transz-zsírsavak és a hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavak közötti összefüggés az anyatejben
Szerző(k): Szabó Éva dr., Günther Boehm dr., Christopher Beermann dr., Maria Weyermann dr., Hermann Brenner dr., Dietrich Rothenbacher dr., Decsi Tamás dr.
A transz-zsírsavak és a hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavak közötti összefüggés tanulmányozása a szoptatás alatt.
Személyek és módszerek: Egy németországi születési kohort vizsgálatban részt vett szoptató anyák anyatejmintáit vizsgáltuk (n=769). A tejminták zsírsavösszetételét nagy felbontóképességű, gáz-folyadék kromatográfiával határoztuk meg.
Eredmények: Szignifikáns pozitív korrelációkat találtunk a transz hexadecénsav (C16:1n-7t) és az arachidonsav, valamint az n-6 hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavak értékei között. Ezzel szemben szignifikáns, negatív korrelációkat találtunk a 18 szénatomszámú transz oktadecénsav (C18:1n- 7/9t) és az n-6 esszenciális zsírsav, a linolsav, a belőle képződő arachidonsav, az n-3 esszenciális zsírsav, az alfa-linolénsav és a belőle képződő dokozahexénsav értékei között. Szintén szignifikáns és fordított arányt találtunk egyfelől a transz oktadekadiénsav (C18:2n-6tt) és összes transz-zsírsav, másfelől az öszszes általunk vizsgált n-3 és n-6 zsírsavak értékei között.
Következtetés: Korábbi, várandós anyák és újszülöttek vérmintáiban végzett vizsgálatunkhoz hasonlóan, jelen vizsgálatunkban is szignifikáns negatív korrelációkat találtunk a 18 szénatomszámú transz-zsírsavak és a hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavmetabolitok értékei között. Eredményeink alapján felvetődik, hogy az anyai étrendből származó transz-zsírsavak megzavarhatják az esszenciális zsírsavak és hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen metabolitjai eljutását az anyatejbe.

A plazmalipidek zsírsavösszetétele várandós anyákban: szisztematikus irodalmi áttekintés
Szerző(k): Györei Eszter dr., Szabó Éva dr., Marosvölgyi T. dr., Decsi Tamás dr.
Célkitűzésünk az volt, hogy az irodalom szisztematikus áttekintésével megvizsgáljuk a várandós anyák zsírsavellátottságát a terhesség ideje alatt és a szüléskor. Elektronikus irodalomkeresést végeztünk angol (Pubmed, Google Scholar, Embase) és német (Springerlink) adatbázisokban. Száztizenhárom potenciálisan releváns cikket találtunk, amelyek közül 20 felelt meg az előzetesen felállított minőségi kritériumoknak. A legtöbb szerző a teljes plazma-, a teljes vörösvértestmembrán-lipid- és a plazma foszfolipidfrakció zsírsavösszetételét vizsgálta. Az egyes szerzők adataiból átlagot és 95%-os konfidencia-intervallumot számítottunk, majd a kapott értékeket három időpont szerint csoportosítottuk: a második és a harmadik trimeszter, valamint a szülés időpontja. A fellelt közlemények adatai szerint az omega-3 és omega-6 többszörösen telítetlen zsírsavak mennyisége szűkebb tartományban változik a plazma foszfolipidfrakciójában, mint a teljes plazmában. A tanulmányok adataiból az derül ki, hogy a terhesség ideje alatt a linolsav, az arachidonsav, a dokozahexénsav, valamint az alfa-linolénsav mennyisége nem változott jelentős mértékben. Eredményeink azt mutatják, hogy várandós nők szupplementációs vizsgálataikor a foszfolipid-frakció eltérései jobban tükrözik a zsírsavellátottságot, mint a vörösvértestmembrán-lipidek vagy az összes plazmalipidek zsírsavösszetétele. Szisztematikus irodalomáttekintésünk során nyert adataink a későbbiekben referenciatartományként hasznosíthatóak lehetnek a várandós anyákban hosszú szénláncú többszörösen telítetlen zsírsavakkal végzett szupplementációs vizsgálatokhoz.

Túry Ferenc és Pászthy Bea (szerk.): Evészavarok és testképzavarok
Szerző(k): Arató András dr.

A gyermekkori gyulladásos bélbetegségek gyógyszeres kezelése napjainkban
Szerző(k): B. Kovács Judit dr.
A szerző a krónikus gyulladásos bélbetegségek (IBD) gyógyszeres terápiájával kapcsolatos újabb szakirodalmat tekinti át. A gyermekek kezelésében nehézséget jelent, hogy kevés a kontrollált pediátriai terápiás adat, és nincsenek általánosan elfogadott kezelési protokollok. A terápiás lehetőségek az utóbbi években jelentősen fejlődtek. Bár kauzális kezelésre továbbra sincs mód, felnőtt- és gyermekgyógyászati tanulmányok igazolják, hogy a nyálkahártya gyógyulását előidéző immunmodulánsok, illetve biológiai gyógyszerek korai alkalmazásával (top down therapy, leépítő kezelés) kedvezően befolyásolható a betegség természetes lefolyása: tartósabb remisszió érhető el, kevesebb lesz a kórházi kezelés és műtét, javul az életminőség. Jelenleg nem ismerünk olyan markereket, amelyek a betegség kezdetén teljes biztonsággal prognosztizálnák a későbbi lefolyást. Prospektív klinikai vizsgálatoknak kell majd megmutatniuk, hogy miképp lehet kiválasztani a leépítő terápiát igénylő betegeket, mi a haszon-kockázat arány, és a terápiás piramis megfordítása beváltja-e a hozzá fűzött reményeket.

Funkcionális csecsemőkori gasztrointesztinális kórképek kezelése a tápszer laktóztartalmának modulálásával
Szerző(k): Arató András dr.
A görcsös hasi fájdalom és a funkcionális obstipáció a csecsemőkori funkcionális gasztrointesztinális kórképek közé tartozik. A tápszer laktóztartalmának változtatásával a klinikai tüneteket mérsékelhetjük ebben a két kórképben. Colica abdominalis esetén a tápszer laktóztartalmának csökkentésével, míg székrekedés esetén a laktóztartalom fokozásával érhetünk el kedvező hatást. Megfigyelésünk szerint a fokozott laktóztartalmú Novalac IT tápszerek az esetek 80 százalékában, míg a csökkntett laktóztartalmú Novalac AC készítmények a csecsemők 70 százalékában enyhítették az obstipáció, illetve a csecsemőkori kólika tüneteit.

Tények és tévhitek a lázról és lázcsillapításról – Vitaindító
Szerző(k): Szijjártó László dr.

Kommentár Szijjártó László dr. a lázcsillapításról írt és a Szerkesztőnek elküldött leveléhez
Szerző(k): Cserháti Endre dr.

In Memoriam, Rendezvénynaptár

Bejelentkezés
Most már titkosított kapcsolaton keresztül kommunikál a szerverrel.

MGYT tagdíj összege:

  • Nyugdíjasoknak, akik nyugdíj mellett munkát nem vállalnak: 1.500.- Ft/év
  • Nem nyugdíjasoknak és azon nyugdíjasoknak, akik nyugdíj mellett munkát vállalnak: 5.000.- Ft/év
Bankkártyák
simplepay
11743002-20087922
Tovább
  • Nestle
Kérem várjon...
Kongresszusok listája
  • H
  • K
  • Sze
  • Cs
  • P
  • Szo
  • V
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • 20
  • 21
  • 22
  • 23
  • 24
  • 25
  • 26
  • 27
  • 28
  • 29
  • 30
  • 31