ÖSSZEFOGLALÁS Szerzo évtizedek óta foglalkozik védooltási szaktanácsadással. Sorozatot indít a gyakorlatában elofordult  leggyakoribb védooltási tévhitekrol – sorra véve az elofordult eseteket.
A sorozat III. részében a hepatitis-B-vírus (HBV) okozta fertozés elleni védooltás áll a középpontban. A Védooltási Tanácsadót levélben felkereso szülo szeretné lányát mentesíttetni ez alól a védooltás alól. Részben azért, mert úgy gondolja, a lánya még nagyon sok éven át nem kaphat el szexuális úton terjedo fertozést, továbbá azért, mert a világhálón kutatva arra jutott, hogy lánya éppen a védooltástól kaphatja azt el. Arról is olvasott, hogy ez az oltóanyag genetikailag módosított összetevot és egyéb toxikus anyagokat is tartalmaz, többek között Saccharomyces cervisiae-t, ami okozhat Chron-betegséget.
A közlemény pontról pontra cáfolatát adja mindezen vélt ártalmaknak és felhívja arra is a figyelmet, milyen sok tennivaló van még a laikus szülok és az oltandó serdülok ismereteit bovítenünk az immunizáció valódi értékeirol.

Az orvostudomány fejlodésével egészségünket 80%-ban ma már döntoen a környezeti hatások határozzák meg, mert genetikailag meghatározott esetleges hátrányokat képesek vagyunk ellensúlyozni, ugyanakkor az epigenetikai hatások révén a környezetünk ezt is képes befolyásolni (1). A környezeti hatások egyik fontos közvetítoje a bélmikrobiom, vagyis a bennünk élo bélbaktériumok és egyéb mikroorganizmusok összessége, amelyek korai megváltozása
epidemiológiai adatok alapján késobbi életkorban számos betegséggel hozható összefüggésbe (2).
A legújabb kutatások alapján tudjuk, hogy a központi idegrendszer és a bél idegrendszere között
kétirányú humorális kommunikáció áll fenn, amihez szorosan kapcsolódik a bélmikrobiom is, így beszélhetünk bél-agy-mikrobiom tengelyrol. Ennek hibás muködését feltételezik a hagyományosan
bél-agy tengely zavarként értelmezheto funkcionális gastrointestinslis kórképekben, mint az irritábilis bél szindróma és ezen túl egyre több pszichiátriai és neurológiai kórképben, mint az autizmus spektrum zavar, Parkinson-kór, sclerosis multiplex és krónikus fájdalom hátterében is.

1893-ban elhunyt egy asszony. A neve Bródy Adél mindössze 45 éves volt.
1893 áprilisában Bródy Zsigmond, a német nyelvu Neues Pester Journal foszerkesztoje és tulajdonosa bejelentette, hogy nagyvonalú alapítványt tesz a pesti izraeli hitközség részére: 250 ezer forintot adományoz egy gyermekkórház létesítésére.
Bródy Zsigmond a millenniumi korszak ismert közszereploje volt, újságíró, irodalmár, mecénás, késobb forendiházi tag.
A 250 ezres összeg nagyon jelentosnek számított, majdnem teljesen fedezte egy modern, pavilonos rendszeru közkórház felépítését.