A paroxysmalis supraventricularis tachycardiák (PSVT-k) jó része ún. járulékos vezetőnyalábon keresztül szerveződik, mely elektromos reentry kör alapját képezi (AV reentry tachycardiák – AVRT).
Ha tachycardia közben, a reentry körben az AVcsomó lefelé (anterograd) vezet és a járulékos nyaláb visszafelé (retrograd), akkor keskeny QRS, ún. orthodrom AVRT-ről, ha fordított irányban (járulékos köteg lefelé, AV csomó retrograd) akkor széles QRS, ún. antidrom AVRT-ről beszélünk.

Rovatunkban a leletekben gyakran használt „jelekre” szeretnénk felhívni a figyelmet. A leletek fogalmazásában, értékelésében elengedhetetlen egymás kifejezéseinek pontos értelmezése. A radiológusok régóta használják egy-egy kép-jelenség meghatározására a „jel” definíciót, a röntgenben használtak jelentős része széles körben ismert, de az újabb modalitásokkal (CT, MR, ultrahang) észlelt eltérések rövid leírása nem feltétlenül értelmezhetők a klinikusok számára. Reméljük a rövid, jellemző képpel, néhány szóval kiegészített bemutatások felkeltik az olvasó érdeklődését, tetszését.

Az Anyagcsere Sarok következő értekezéseiben sorra vesszük és röviden ismertetjük a kiterjesztett újszülöttkori szűréssel felismerhető veleszületett anyagcsere betegségeket.

Bevezetés: A különböző asszisztált reprodukciós technikák segítségével ma már egyre több meddő párkapcsolat számára nyílik lehetőség gyermekvállalásra. Ezzel együtt azonban ezeknél a gyermekeknél megnövekedett a különböző központi idegrendszeri kórfolyamatok, közülük a cerebralis paresis kockázata is.
Módszerek: A Pető Intézetben 5 éves hosszmetszetben (n= 114 gyermek) megvizsgáltuk az asszisztált reprodukciós eljárás segítségével ikerterhességekből született gyermekek gyakoriságát, klinikai jellemzőit, az asszisztált reprodukciós technika adatait, és összehasonlítottuk egy többségi óvoda kontrollcsoportjával (n= 60 gyermek), valamint kapcsolódó nemzetközi irodalmak adataival.
Eredmények: A Pető Intézetben fejlesztett gyermekek között az asszisztált reprodukciós eljárással született gyermekek aránya folyamatosan 15% körüli, és nem csökkent az elmúlt 5 évben. Majdnem háromszorosa a kontroll csoportnak (5,6%), és többszöröse a populációban (1-2%) mért irodalmi adatokénak. A Pető Intézetben nevelt, in vitro fertilizációval fogant, cerebralis paresises gyermekek mindegyike ikerterhességből született, hármas ikrek pedig csak a cerebralis paresises csoportban voltak. A cerebralis paresises csoport 68%-ánál több mint két embriótranszfer történt.
Alacsony esetszámú felmérésünk adataik alapján a cerebralis paresis magasabb előfordulásában szerepet játszhat az asszisztált reprodukciós technikáknál az ikerterhesség következtében kialakult koraszülés és magasabb perinatalis kockázat.
Következtetések és javaslat: A skandináv országok gyakorlatához hasonlóan, egy petesejt beültetése előnyben részesítendő, figyelembe véve az anyai életkort és a pozitív iker családi anamnézist.

A 2006-2013-as periódusban a Békés Megyei Központi Kórház Gyermekosztályán az évente gondozott átlagosan 110 gyermek közül 16 gyermeknél (1,8%) összesen 29 esetben észleltünk súlyos hypoglykaemiát, ami az esetek több mint felében kétszer vagy többször ismétlődött, és átlagosan 4 percig (tartomány: 20 másodperc – 15 perc) (medián: 2,5 perc) tartott. A súlyos hypoglykaemia időpontjában mért vércukorszint 2,4 mmol/l (tartomány: 1,2–4 mmol/l) volt (medián: 2,5 mmol/l). A súlyos hypoglykaemia elsősorban a hajnali-reggeli órákban és tavasszal-nyáron jelentkezett. A leggyakoribb precipitáló tényező az étkezés elmaradása, a korábbi súlyos hypoglykaemia, a fokozott fizikai aktivitás és a hypoglykaemia-megérzés hiánya volt. Az epizódok többségének ellátásában a szülő sikeresen közreműködött, az esetek mintegy felében hospitalizációra is sor került. A súlyos epizódot követően a glykaemiás helyzet nem rosszabbodott.

A szerzők az antibakteriális szerek rendelésének adatait és költségeit hasonlították össze a különböző praxistípusokban. A számadatok azt mutatják, hogy a házi gyermekorvosi praxisokban lényegesen kevesebb antibakteriális szert rendelnek a gyermekek gyógykezelésére. A korszerűbb és racionálisabb antibiotikum-választás csökkenti az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának esélyét. A különböző praxistípusok gyógyszerrendelési szokásainak összehasonlításából kiderül az is, hogy mekkora költségmegtakarítást jelentene, ha a vegyes praxisokban a gyermekorvosok rendelési gyakorlatát alkalmaznák, és fordítva, mekkora költségtöbbletet jelentene, ha a gyermekorvosi praxisokban az antibakteriális gyógyszerek rendelésében a vegyes praxisok gyógyszerelési gyakorlatát követnék. A gyermekorvosi, a vegyes és a felnőtt háziorvosi praxisok által rendelt szisztémás antibakteriális szerek (ATC J01) megyei és fővárosi adatait az OEP 2010-2013 közötti időszakra vonatkozó adatszolgáltatása alapján elemeztük. A gyógyszerek költségeit a teljes (patikai) ár szerint közöljük.

A jelen évezred nagy kihívása, hogy a fiatalok számára valóban hatékony egészségfejlesztő programokat biztosítsunk a szexuális egészség/jól-lét területén, hiszen e nélkül a jövő nemzedékének egészsége nem definiálható.
A hatékony programok alapvető jellemzője, hogy a jól-létre és nem a betegség hiányára összpontosítanak. A szexuális nevelést életre szóló folyamatként fogják fel, miközben a tiszteletre, a döntési szabadságra fókuszálnak, s egyben elítélik az erőszakot, a diszkriminációt. Hangsúlyozzák a szexualitás megélésének, kifejezésének sokszínűségét.
A nemi szerepek, normák, elvárások és a kapcsolatok dinamikája szempontjából az adott társadalom gazdasági és politikai környezetének hatását nem hagyhatják figyelmen kívül a programok megtervezői.

Az immunglobulin G4-hez kapcsolt betegség fibrosissal, gyulladással kísért több szervet érintő tisztázatlan etiológiájú betegség, mindössze 25 gyermekkori eset ismert a szakirodalomban. Egy 12 éves fiúgyermeknél
leukopenia, krónikus sinusitis, Mikulitz-betegség, cholangitis, eosinophil gastritis tünetei mellett az emelkedett IgG4 alosztály szint vetette fel a betegség gyanúját, PET-CT vizsgálattal váltak egyértelművé a szervi érintettségek, a diagnózist a szövettan alapján állítottuk fel. Glükokortikoid adása mellett tünetmentessé vált a beteg, de a kiújulás miatt tartós
immunszuppresszió vált szükségessé. Terápiás plazmacsere az irodalomban eddig nem leírt alkalmazása gyors kezdeti javulást hozott a beteg állapotában. A kórkép gyermekkori előfordulásának ismerete fontos, így megelőzhetőek a későbbi szervkárosodások.

Bevezetés: A klinikailag jelentős koragyermekkori táplálási problémák mögött összetett etiológia áll, ennek megfelelően komplex megközelítést igényelnek.
Esetismertetés: A négy hónapos csecsemőt többször kezelték kórházban táplálási probléma, táplálás elutasítás, izomhypotonia, kifejezett bukás, súlycsökkenés miatt. Többféle tápszer adása, nasogastricus, majd nasojejunalis szondatáplálás mellett is gyakran gyomornedvet hányt, szájon át alig fogadott el adagokat. Kórházunkban gasztroenterológus, neurológus, gyógytornász, szülő–csecsemő konzulens bevonásával multidiszciplináris felmérést és kezelést kezdtünk, melynek eredményeként a gyermek per os táplálhatósága fokozatosan javult, a szondatáplálást el lehetett hagyni.
Következtetés: A súlyosbodás és a szövődmények megelőzése miatt kiemelten fontos, hogy mielőbb komplex felmérést és kezelést biztosító teamek foglalkozzanak a táplálási problémákkal.

Bevezetés: A lép szerepének és jelentőségének megismerése, a postsplenectomiás szepszis veszélye megváltoztatta a nem parazitás eredetű lépcysták kezelését és felhívta a figyelmet a lép szervmegtartó műtéteinek fontosságára és infekcióprevenciójára.
Esetismertetés: A PTE Gyermekklinika Sebészeti Osztályán 2009-2015 között 4 gyermek esetében történt lépmegtartó beavatkozás nem parazitás eredetű lépcysta miatt. Cikkünk célja áttekintést adni a lépcysták diagnosztikus és terápiás lehetőségeiről, az immun- és kemoprofilaxis jelentőségéről.
Következtetés: A léphiányos állapot okozta fertőzések emelkedett kockázatára való tekintettel a megelőzés kiemelt jelentőségű, emellett a műtéti indikációt körültekintően kell felállítani, törekedve minden esetben funkcióképes lépszövet
megtartására.

Bevezetés: Az omphalokele hasfalzáródási rendellenesség. Májérintettség, illetve súlyos kísérő fejlődési rendellenesség esetén mortalitása magas. Egy ritka, fatális kimenetelű esetet ismertetünk.
Esetismertetés: Intrauterin felismert óriás omphalokelével született kislánynál minimális feszülés mellett primer hasfalzárást végeztünk. A posztoperatív 6. napon a korábban stabil, orálisan már táplálható gyermeknél akut has alakult ki.
Ágymelletti laparotomia során ennek hátterében májtorzió igazolódott, a belek következményes ischaemiájával.
Second look műtét során progrediáló keringészavart észleltünk, teljes bélelhalás lépett fel, a 19. életnapon a beteget elveszítettük.
Következtetés: A fatális kimenetelért a szokásos rögzítő szalag-rendszerrel nem bíró máj torziója, annak során a zsigeri erek megtöretése, következményes vena mesenterialis superior thrombosis volt a felelős.

A fertőző betegségek megelőzése és kezelése – legyen az baktérium, gomba, vírus vagy parazita által okozott megbetegedés – kiemelt fontosságú feladat napjainkban is. Az antimikrobiális rezisztencia terjedése azonban egyre nagyobb problémát jelent világszerte. Hatékony antibiotikumok nélkül a nagyobb sebészeti beavatkozások, a kemoterápia, transzplantáció kockázata sokszorosára nő. Az előrejelzések szerint 30 év múlva az antibiotikumrezisztencia áldozatainak száma – évi 20 millió haláleset világszerte – meghaladhatja a daganatos betegségben elhunytak számát. Széleskörű, országokon, szakmákon, átívelő stratégia szükséges ahhoz,
hogy ne szembesüljünk az antibiotikum-használat előtti éra nehézségeivel.

20 éve gyógyít a nevetés erejével

A 110 évvel ezelőtt született szobrászművészre, Borsos Miklósra (1906-1990) emlékezik a februárig látható tematikus kiállítással a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány Tihanyban. A tárlat az alkotó legjelentősebb munkáin keresztül mutatja be rendkívül változatos életművét,
így festmények, rajzok, kisplasztikák, szobrok, érmek, plakettek és reliefek egyaránt láthatók a KOGART tihanyi galériájában.