Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

A MGYT legfrissebb hírei


Hírkategória: Összes hírkategória
  • Szorongás, étvágytalanság, mellőzött hobbi? – Ezt kell tudni a serdülőkori hangulatzavarokról!
    [2021.01.14.] - MGYT - Hírkategória: Szülőknek

    A depresszió már az óvodáskorban megjelenik, és minden 15-20. fiatalnál kialakul serdülőként. A mánia ritkább, minden ezer fiatalból egyet érint. A szülőknek érdemes felismerni a tüneteket, mert mindkét esetben fontos a kezelés mielőbbi megkezdése.

     

    A hangulat zavarai két csoportba sorolhatóak: depresszió és mánia.

     

    A hangulat negatív irányú eltolódását lehangoltságnak, depressziónak nevezzük. Tünetei: szomorúság, ingerlékenység, az érdeklődés csökkenése korábban fontosak tartott tevékenységek, feladatok, személyek iránt. Gyermeke kedvetlenné, veszekedőssé válhat, abbahagyja korábbi kedvenc tevékenységeit vagy mellőzi a barátait. Ezek mellé más probléma is társulhat, pl. alvászavar (túl kevés vagy túl sok alvás), étvágyzavar (akár fogyás, vagy hízás is lehet), meglassultság vagy nyugtalanság, koncentrációs problémák, fáradtság, döntésképtelenség, aggodalmaskodás, szorongás, bűntudat olyan dolgok miatt, amelyekről nem tehet. Előfordulhatnak halállal összefüggő gondolatok, kisebb gyerekeknél a játék vagy a rajz témájában, nagyobbaknál a gondolatok vagy cselekedetek szintjén. A depresszió során ezek a gondolatok akár öngyilkossági kísérlethez is vezethetnek, ezért az ilyen jelzéseket nagyon komolyan kell venni. Minél hamarabb érdemes szakembert felkeresni, aki felméri a gyermek/serdülő pszichés problémáját, erősségeit és gyengeségeit és megfelelő terápiát javasol.

     

    A depresszió a serdülők 4-6%-át érinti, ami azt jelenti, hogy minden 15-20. fiatal érintett lehet. Egy átlagos felső tagozatos vagy középiskolai osztályban tehát 1-2 gyermek veszélyeztetett, vagy akár már küzd is a depresszióval. Gyermekkorban a betegség ritkábban fordul elő, óvodáskorban gyakorisága 0,9% (100 gyerekből 1 érintett), kisiskoláskorban 2,5%, azaz minden 40. gyermek lesz depressziós.

     

    A hangulat pozitív irányú eltolódása a felhangoltság, azaz mánia vagy a hipománia. A mánia tünetei: gyermeke úgy érezheti, különleges képességei vannak, bármit meg tud tenni, szebb, okosabb, ügyesebb, mint a többiek. Az is lehetséges, hogy veszekedős, vitatkozós lesz. Nagyon beszédessé válik, gondolatok cikáznak a fejében, nagyon nyitott lesz, idegenekkel is könnyedén barátkozik. Keveset alszik, de nem érzi magát fáradtnak. Veszélyes dolgokat művel vagy elosztogatja a dolgait, sokat telefonál. A viselkedése egyértelmű változást mutat a korábbiakhoz képest, de ezt nem látja be. A mánia és hipománia jóval ritkább a depressziónál, serdülőkorban átlagosan 1000 fiatalból 6-ot érint, gyermekkorban még ritkábban fordul elő.

     

    A hangulatzavarok hátterében állhatnak genetikai tényezők. Az öröklődés szerepe a rokonok közti magasabb előfordulási arányban mutatkozik meg. Okai lehetnek testi betegségek, megterhelő életesemények, pszichés stressz. A tartós alváshiány, a testmozgás hiánya, az iskolai vagy más közösségben elszenvedett zaklatás szintén elősegítheti a depresszió kialakulását. Mindezeknek a veszélyeztető tényezőknek a kiküszöbölése megelőzheti a hangulatzavarokat. A függőségek kialakulása szintén növelheti a depresszió esélyét. A közösségi média vagy más online tartalmak túlzott, esetleg kontrollvesztett használata szintén előhívhatja. A pajzsmirigy hormonok szintjének eltérése, szteroid-hormon származékok (pl. testépítők esetében), alkohol, kábítószer használata, gyógyszerek ellenőrizetlen fogyasztása szintén hangulati elváltozáshoz vezethet. Bizonyos életesemények (például szeretett személy elvesztése, bántalmazás) depresszióhoz vezethetnek. Veszélyeztetettek lehetnek azok a fiatalok, akiknek valamelyik szülője depressziós, vagy akik már voltak depressziósak. Az õ esetükben a megkülönböztetett figyelem, tanácsadás igénybevétele indokolt. A szülőnek mindenképpen érdemes követni a kezelőorvossal megbeszélt utasításokat, ezzel tud segíteni gyermekének, illetve támogassa őt, hogy a terápiát végig tudja csinálni. Az időszakosan előforduló nehéz helyzetekre a kezelőorvos felkészíti a családot, bátran kérhető részletes tanács a kezelőhelyen. Fontos tudni: a kezelés abbahagyása a betegség kiújulásához vezethet. A tünetek csökkenéséhez néhány hét folyamatos terápia szükséges, ezért az első 2-4 héten még lehet, hogy nem észlel változást gyermeke viselkedésében. A kezelést fél-1 évig szükséges folytatni, egyes esetekben ennél is tovább. Amennyiben a gyermek viselkedése megváltozik, iskolai teljesítménye romlik, barátait, hobbijait elhanyagolja, gondolni kell a hangulatzavar lehetőségére. Beszélgessen gyermekével arról, hogyan sikerülnek a dolgai, milyen érzései, problémái vannak! Vigye el a háziorvoshoz, gyermekpszichiáterhez vagy pszichológushoz! Sok fiatal, vagy szülei számára a pedagógiai szakszolgálatok keretében működő nevelési tanácsadók pszichológusa is segítséget nyújthat, fõleg ha a gyermekpszichiátria távol van, vagy nagyon hosszú a várakozási idő.

     

    Az öngyilkossági gondolatot mindig komolyan kell venni! Ilyen esetben a szülő gondoskodjon arról, hogy gyermeke biztonságos környezetben legyen, egyúttal távolítson el minden olyan eszközt, amely alkalmas arra, hogy kárt tegyen önmagában. Az öngyilkossági szándék mielőbbi orvosi segítséget tesz szükségessé!

     

    A depresszió terápiája elsősorban pszichoterápia, azaz beszélgetésen alapuló segítségnyújtás, amelyet szükség esetén gyógyszeres kezelés egészít ki. A mánia kezelésében a gyógyszeres kezelés az elsődleges, ezt egészíti ki a pszichoterápia.

     

    Kövesse a kezelőorvossal megbeszélt utasításokat, ezzel tud segíteni gyermekének. Támogassa gyermekét, hogy a terápiát végig tudja csinálni. Az időszakosan előforduló nehéz helyzetekre a kezelőorvos felkészíti a családot, bátran kérjen részletes tanácsot a kezelőhelyen. A kezelés abbahagyása a betegség kiújulásához vezethet. A tünetek csökkenéséhez néhány hét folyamatos terápia szükséges, ezért az elsõ 2-4 héten még lehet, hogy nem észlel változást gyermeke viselkedésében. A kezelést fél-1 évig szükséges folytatni, egyes esetekben ennél is tovább.

     

    Hol kaphat segítséget a hagyományos ellátásokon kívül?

    • Lelki Elsõsegély Telefonszolgálat (LESZ) éjjel-nappal ingyen hívható segélyszáma: 116-123
    • Kék Vonal gyermek-és ifjúsági telefonszolgálat a nap 24 órájában ingyen hívható segélyszáma: 116-111
    • On-line, e-mail alapú, ingyenesen igénybe vehető, név nélküli tanácsadás elérhető a https://olet.aeek.hu címen. Segítséget lehet kérni 18 év alatti fiatalok lelki problémáival kapcsolatban, például életvezetési, tanulási, viselkedési, függőségi, vagy egyéb gondok esetén. A tanácsadók 3 napon belül válaszolnak az üzenetekre. Szülők, tanárok, segítők leveleit is várják

     

    Készült az EFOP-2.2.0-16-2016-00002 Gyermek és ifjúságpszichiátriai, addiktológiai és mentálhigiénés ellátórendszer infrastrukturális feltételeinek fejlesztése címû kiemelt projekt keretében. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásával valósul meg.

     

    A cikk letölthető pdf-ben is ide kattintva

     

Vissza

MGYT tagdíj összege:

  • Nyugdíjasoknak, akik nyugdíj mellett munkát nem vállalnak: 1.500.- Ft/év
  • Nem nyugdíjasoknak és azon nyugdíjasoknak, akik nyugdíj mellett munkát vállalnak: 5.000.- Ft/év
Bankkártyák
simplepay
11743002-20087922
Tovább
  • Nestle
Kérem várjon...
Kongresszusok listája
  • H
  • K
  • Sze
  • Cs
  • P
  • Szo
  • V
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • 20
  • 21
  • 22
  • 23
  • 24
  • 25
  • 26
  • 27
  • 28
  • 29
  • 30
  • 31