Nagyszülei egyszerű emberek, apai nagyapja, Heim Henrik (1807–1891) ruhafestőmester volt, apai nagyanyja Knorr Katalin a zsombolyai árvaházból származott.
Édesapja, dr. Heim Péter (1834–1904) a hazai postahálózat megszervezésében Baross Gábor közvetlen munkatársa, édesanyja a pozsonyi származású Stefánovics Mária volt. Három gyerekük született: két leány, akik még gyermekkorukban meghaltak és egy fiú.
Heim Pál 1875-ben született Budapesten. Középiskolai tanulmányait is itt végezte.
Orvosi tanulmányait azonban már a svájci Lausanne-ban kezdte, de a Budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi oklevelet 1897-ben. 1898-tól a Stefánia Gyermekkórház gyakornoka lett.
Másfél évig Breslauban (ma: Wroclaw), Adalbert Czerny (1863- 1941) Gyermekklinikája csecsemőosztályán végzett kórélettani tanulmányokat.
1900-ban a budapesti Irgalmas Kórház (ma: Országos Reuma- és Fizioterápiás Intézet) gyermekosztályának főorvosává nevezték ki.
Ekkoriban német nyelven publikált tanulmányaiban korát megelőzve mondta ki, hogy a hasmenéses, sorvadt csecsemő anyagcseréjének összeomlásában az egyik döntő mozzanat a víz és a konyhasó arányának felborulása.
1907-ben a budapesti egyetem orvosi karán „A gyermekkori betegségek szemiotikája” című tárgykör magántanára lett.
Ugyanebben az évben a budapesti egyetem orvosi karán „A gyermekkori betegségek szemiotikája„ című tárgykör magántanára lett, majd Preisich Kornéllal közösen megírták „Az általános haematológia„ című könyvüket, amely hazai viszonylatban úttörő műnek számított.
1915. június 13-án Budapesten Stefánia belga királyi hercegnő védnökségével született meg a „Országos Stefánia Szövetség az Anyák és Csecsemők Védelmére”, és ezen belül a Védőnői Szolgálat. E szervezet orvosi bizottsága elnökének, Heim Pálnak a kezdeményezésére a gondozóképzést a Stefánia Szövetség indította el a Központi Védőnőképző Iskolában 1916-ban.
Részt vett az első világháborúban, ahol a katonai járványkórház parancsnoka volt, majd 1916-tól a székesfővárosi csecsemőkórház főorvosa, 1918-ban az anya- és csecsemővédelem országos biztosa lett.
1917. november 14-én kelt Ugron Gábor belügyminiszter 135.840 számú rendelete az „anya- és csecsemővédelmi intézmény szervezéséről”, mellyel országos, kötelező hálózattá alakult a védőnői szolgálat.
Életre hívták a gyermekápolónői iskolát („Heim-nővérek”). 1921-től a nagy megbecsülést élvező „Heim nővérek” kétéves továbbképzést követően záróvizsgához kötött gondozónői oklevelet kaptak és viselhették az erről tanúskodó jelvényt.
A „Heim-nővérek”, Heim Pál középen jobbról ül
A Heim-nővérek kitűzője, jelvénye (Fotó: darabanth.com)
1918-ban a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem újonnan létrehozott gyermekklinikájának első nyilvános rendes tanszékvezető professzorává nevezték ki.
1919-ben a magyar egyetemnek a megszálló csehszlovák hadsereg elől menekülniük kellett, el kellett hagynia a várost, az egyetemet átmenetileg a magyar fővárosba helyezték át, így a gyermekklinika átmenetileg a Fehér Kereszt Gyermekkórházban működött.
Heim Pál az 1921/22-es tanévben a rektori tisztséget is betöltötte.
A klinika tanterme alatti földszinti falon tábla őrzi ennek az időszaknak az emlékét.
Létrehívója az Erzsébet Tudományegyetem Baráti Egyesületének, valamint az Egyetemi Tudományos Szövetség Orvosi Szakosztálynak, amely pályadíjjal jutalmazta a legjobb dolgozatokat.
Az 1923/24-es tanévben Pécsre költözött, az ott töltött évek klinikusi, kutatói és oktatói munkásságának legtermékenyebb szakasza volt.
Szakmai cikkei mellett szívesen írt az Orvosi faluzás Baranya megyében és hasonló népszerűsítő munkákat.
Nem ismert „rangon aluli” témát, a gyermeknevelés és az egészségügyi személyzet milyenségének kérdései mindig foglalkoztatták. Ez a sokoldalúsága is magyarázza páratlan népszerűségét.
1929 őszén egykori mestere, ifjabb Bókay János nyugalomba vonulásával meghívták a pesti Gyermekklinika élére.
A meghívást elfogadta, bár Pécset sajnálta otthagyni.
Székfoglalóját” A gyermekorvostan jelentősége és tanítása” címmel tartotta.
Néhány hónappal kinevezése után, tragikus hirtelenséggel, 54 évesen 1929. október 23-án tüdőgyulladásban elhunyt.
Az egyik legnagyobb magyar gyermekgyógyász a Kerepesi temetőben nyugszik.
Heim Pál síremléke a budapesti Kerepesi úti temetőben
A magyar főváros vezető gyermekintézete, a Heim Pál Gyermekgyógyászati Intézet 1957 óta viseli a magyar gyermekgyógyász, egyetemi tanár nevét.
Az egykori (1906) Magyar Állami Királyi Gyermekmenhely Központi Intézete, 1949-től Állami Gyermekvédő Intézet és 1957-től Heim Pál Gyermekkórház az Üllői út 86. szám alatt (Fotó: MTI/Zinner Erzsébet, 1963)
Tudományos munkái
- A leukocytes a gyermekkori pneumonia és diphtheria folyamán (Bp., 1901)
- Az anya által való szoptatásról és a tejelválasztás fokozásáról (Bp., 1901)
- A cyclikus albuminuriák a gyermekkorban (Bp., 1904)
- A tuberculinreactio a vörhenyhez és a kanyaróhoz való vonatkozásban (Bp., 1908)
- Általános haematologia (Preisich Kornéllal, Bp., 1908)
- A parenterális infectiók és a csecsemők táplálkozási zavarai (Bp., 1913)
- A csecsemők pneumoniájáról (Bp., 1914)
- A dajka- és csecsemőotthonokról, a csecsemőkórházról (Bp., 1916)
- A csecsemővédelem fontosságáról (Bp., 1920)
- A gyermekek táplálkozása (Bp., 1926)
- A világrahozott syphilis (fejezet; A syphilis; szerk. Guszmann József, Engel Károly, 1928)
- 2022 óta nevét őrzi az 549744 Heimpál kisbolygó.
(549744) Heimpál = 2011 SL119 Discovery: 2011-09-25 / K. Sárneczky, A. Farkas * / Piszkéstető / 461 Pál Heim (1875–1929) was a Hungarian pediatrician and university professor. After he received his medical degree, he specialized in treating babies and children. He organized a network of nurses for babies, who became known as the “Heim Sisters”. Pál Heim Children's Hospital in Budapest is named after him.
Források:
- Szabó Pál: A Magy. Kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága (Pécs, 1940)
- Dobszay László: Heim Pál életéből Egészségügyi munka 29. 1982. 3. 83-84. o.
- Sárkány Jenő: Megemlékezés Heim Pálról Orvosi hetilap 116. 1975. 37. 2194-2195. o.
- Dobszay László: Heim Pál, a gyógyító, oktató és kutató gyermekorvos Magyar pediáter 9. 1975. 3-4. 187-190. o.
- Szállási Árpád: Heim Pál (Híres magyar orvosok 2., Galenus Kiadó, 2001)
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Heim_P%C3%A1l
