A legtöbb szülőnek fejtörést okoz a hozzátáplálás megkezdése. Rengeteg szabályt és hozzátáplálási táblázatot találhatunk meg a különböző fórumokon. Mást mond az orvos, a védőnő, mást az internet… Kinek van igaza? Számos kultúra és különböző étkezési szokás létezik a világon. Olyan különbözőek vagyunk, gyermekeink fejlődése is legalább ennyire eltérhet egymástól! Miért pont a hozzátáplálás működne mindenkinél ugyanúgy? Éppen ezért valószínűleg nincs értelme mindenkire kötelezően érvényes szabályokat alkotni. A legfrissebb tanulmányok, kutatások alapján azonban javaslatokat tehetünk. A WHO 2003-as ajánlása az egyik legidőtálóbb a témában. Eszerint kizárólagos szoptatás javasolt hat hónapos korig, illetve javasolja, hogy a szoptatás folytatódjon két éves korig vagy azon túl. Az ESPGHAN (European Society for Paediatric Gastroenterology, Hepatology, and Nutrition – a gyermek-gasztroenterológiával és -táplálkozással foglalkozó európai orvostársaság – a szerk.) legújabb, 2017-es ajánlása alapján a következőket mondhatjuk el: - A hozzátáplálást 6 hónapos kor körül érdemes elkezdeni, amikor a csecsemő arra érdeklődést mutat. - Négyhónapos kor előtt nem javasolt a hozzátáplálás megkezdése. - A kezdeti lépéseket követően javasolt mihamarabb bevezetni a húsokat. Kínáljuk gyermekünket lehetőleg vasban gazdag (az állati eredetű vas felszívódása sokkal jobb, mint a növényi!) és kalóriadús ételekkel. - A hozzátáplálási táblázatoknak nincs nagy jelentőségük. Az ételek bevezetésénél vegyük figyelembe a család étkezési szokásait és gyermekünk fejlettségi szintjét ( az ételek textúrája, állaga legyen ennek megfelelő). - Glutén bevezetése 4 és 12 hónap között bármikor történhet, azonban ideális, ha a hozzátáplálás megkezdését követően mihamarabb az étkezések részévé tesszük fokozatosan, kis mennyiségekkel. A bevezetés történhet pl. kiskanál búzadarával vagy zabpehellyel a gyümölcspépbe, kifli csücsökkel stb. Babakeksz vagy speciális pép nem szükséges. - Az allergének, pl. tejtermékek, tojás, citrusgyümölcsök, halak, dió- és mogyorófélék (természetesen darált formában az ételekhez adva) késői - egy éves koron túli - bevezetése valószínűleg fokozza az allergia kialakulását. Jó, ha ezeket az ételeket a hozzátáplálás megkezdését követően fokozatosan, az első életévben már adjuk a babának. - Az első 1-2 évben kerüljük a só és a cukor használatát. - Kerüljük a cukrozott üdítőket, gyümölcsleveket (a 100%-os gyümölcsleveket is!). - A tehéntej nem javasolt fő folyadékforrásként egyéves kor előtt. Érdemes továbbá kerülnünk a feldolgozott, kész élelmiszereket, mint pl. felvágottak, virslik stb. Ezek általában a legsilányabb minőségű alapanyagokból készülnek, rengeteg ízfokozót és tartósítószert tartalmaznak. Hozzátáplálás megkezdését követően érdemes folyadékkal (leginkább vízzel) is kínálnunk a csecsemőt, lehetőleg pohárból. A hozzátáplálás során fontos a fokozatosság és a türelem. Próbáljuk meg gyermekünkre bízni az irányítást, hagyjuk ismerkedni az ételekkel. Akkor egyen, ha éhes. Figyeljünk a jelzéseire! Egy nap akár többször is lehetőséget teremthetünk a kóstolásra, gyermekünk majd eldönti él-e vele vagy sem. Erőltetni semmit sem érdemes! Meghozhatja gyermekünk kedvét a kóstolgatáshoz, ha együtt eszik család. Totyogók akár már részt is vehetnek az ételek elkészítésében. És végül még egy fontos szabály: a kicsi gyermeket soha ne hagyjuk egyedül az étellel! Dr. Hegyi Eszter Csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos Laktációs szaktanácsadó, IBCLC Magyar Imre Kórház Ajka Felhasznált irodalom: Complementary Feeding: A Position Paper by the ESPGHAN Nutrition Committee. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2017; 64(1):119-132. WHO: Guiding principles for complementary feeding of the breastfed child, 2003
www.lll.hu a magyar La Leche Liga honlapja
