Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
Gyermekgyógyászat
Tudományos és továbbképzési szaklap

 
A Gyermekgyógyászat a Magyar Gyermekorvosok Társaságának nagy múltú, hagyományokkal rendelkező tekintélyes országos folyóirata. A lap magas minőségét és a gyermekorvosok körében való elfogadottságát a neves szerzői és szerkesztő gárda garantálja, amely vezető hazai gyermekgyógyász szaktekintélyekből áll. A lapban megjelenő tartalom gerincét az eredeti közlemények jelentik. A hazai gyermekorvosok körében iránymutató és mértékadó szakmai lap.

Megjelenik: Kéthavonta
ISSN: 0017-5900
Célcsoport: a Magyar Gyermekorvosok Társaságának tagjai, kórházak, klinikák orvosai
Példányszám: 3.000

A Gyermekgyógyászat lapszámot - nyomtatott formában – minden tagunknak kipostázzuk, akinek rendezett a tagdíja és akik hozzájárult személyes adatai kezeléséhez az MGYT weboldalán.

2014. januártól a Gyermekgyógyászat folyóiratot új kiadó, a Semmelweis Kiadó jelenteti meg. Ennek megfelelően a kéziratok leadásának módja is megváltozott.

Kérjük, hogy a Szerzői útmutató pontos betartása után a kéziratot Dr. Vincze Juditnak címezzék, e-mail: vincze.judit@kiado.semmelweis-univ.hu


A Gyermekgyógyászat folyóirat 8 pontos kredittel rendelkezik, tehát már 8 gyermekgyógyászati kreditpontban is részesülnek folyóiratban megjelenő teszteket helyesen kitöltők.
Ehhez legalább 5 lapszám tesztjét szükséges kitölteni és összességében a kérdések minimum 70%-ára helyesen kell válaszolni.

SZERZŐI ÚTMUTATÓ >>



Keresés a folyóiratokban
 
Keresés (kulcsszavakban, szerzők szerint és cikk szövegben)

    

 
Tartalomjegyzék

Dr. Schuler Dezső professzor köszöntése 80. születésnapján
Szerző(k): Fekete György dr.

Visszaemlékezés a gyermekonkológiai hálózat megalakulásának történetére
Szerző(k): Schuler Dezső dr.

Osztrák-magyar együttműködés a hemato-onkológiában
Szerző(k): Helmut Gadner dr.

Az amerikai magyar együttműködés (POOH-projekt) rövid története
Szerző(k): Holmes Frederic dr.

Rosszindulatú daganatos megbetegedésekben szenvedő gyermekbetegek komplex kivizsgálása, gyógykezelése és gondozása Magyarországon
Szerző(k): Kiss Csongor dr., Jakab Zsuzsa dr., Bakos-Tóth Márta dr., Bartyik Katalin dr., Békési Andrea dr., Galántai Ilona dr., Garami Miklós dr., Kriván Gergely dr., Magyarosy Edina dr., Masát Péter dr., Nagy Kálmán dr., Oláh Éva dr., Ottóffy Gábor dr., Péter György dr., Rényi Imre dr., Kajtár Pál dr., Kovács Gábor dr.
A Magyar Gyermekleukémia Terápiás Munkacsoport 1971 óta valósítja meg a gyermekkori leukémiás betegek szisztematikus regisztrálását, egységes kivizsgálását, gyógykezelését, gondozását és utánkövetését. 1973 óta a Munkacsoportból fejlődött Gyermekonkológiai Hálózat, amely jelenleg a Magyar Gyermekorvosok Társasága Gyermekonkológiai Szekciójaként működik (GYOSZ), feladatkörét valamennyi gyermekkori rosszindulatú daganatos megbetegedésre kiterjesztette, így optimális feltételeket biztosít a korlátozott anyagi erejű 10 milliós ország gyermeknépessége számára, amelyet (15 éves kor alatt) egy lassan, de szignifikánsan emelkedő, 132/millió gyermekrák-incidencia jellemez. Az évente mintegy 250 újonnan kórismézett beteget az egyre növekvő számú remisszióba kerülő, illetőleg tartós remisszióban, rosszindulatú betegségéből gyógyultan élő gyermeket 7 központban, 2 sejtterápiás centrumban és 2 rehabilitációs intézményben kezeljük, gondozzuk, korszerű konszenzus-protokollok alkalmazásával. A GYOSZ számos bilaterális és multicentrikus nemzetközi tudományos és klinikai együttműködésben vesz részt, a nemzetközi gyermekhematológiai-onkológiai társadalom integráns részévé vált. A GYOSZ tagjainak erőfeszítése révén napjainkban a rosszindulatú megbetegedésekben szenvedő gyermekek hazánkban hasonló gyógyulási arányra, hasonló életminőségre – minőségi életre – számíthatnak mint egyéb fejlett ipari országokban.

Az egyénre szabott kezelés lehetőségei a hematológiában/onkológiában
Szerző(k): Kovács Gábor dr., Erdélyi Dániel dr., Csóka Mónika dr., Müller Judit dr., Szalai Csaba dr., Fekete György dr.
A gyermekkori daganatos betegségek gyógyulása terén jelentős haladás történt az elmúlt évtizedekben. Ma már a protokollok megtervezésénél nemcsak a teljes gyógyulás, hanem a minél teljesebb életminőség is lényeges szempont. A daganatellenes kezelések jelentős akut és késői toxicitásának felmérése, megelőzése, illetve kezelése fontos napi feladattá vált. Ugyanakkor a jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerekkel a kezelési eredmények már tovább nehezen javíthatók. A protokollszerű kezelések mellett a figyelem az egyénre specifikus kezelési módok keresése irányába fordult. Farmakokinetikai, farmakogenetikai ismereteink bővülése, a célzott-, illetve immunterápiák jelenthetik a továbblépés útját. Jelen munkában ezen újdonságokat foglaljuk össze, saját tudományos eredményekkel kiegészítve.

Az epigenetikus szabályozás egyes onkológiai vonatkozásai. Ötről a hATRA: a PML-testek szerepe
Szerző(k): Török Dóra dr., Kertész Gabriella dr., Kovács Gábor dr., Fekete György dr.
Az epigenetikus szabályozásban bekövetkező változások egyre nagyobb jelentőségére derül fény a daganatok kialakulásában és a terápiára adott válaszban egyaránt. Egyre több új, ígéretes tumorellenes szer kerül be a klinikai gyakorlatba, amelyek hatásukat az epigenetikus szabályozás egyes pontjain fejtik ki. A PML-testek (promyelocytás leukémia testek) a sejtmag alkotórészei, számos, az epigenetikus szabályozásban résztvevő fehérjét tartalmazhatnak. A PML-testek több, a sejtek osztódásával és túlélésével kapcsolatos funkcióban vesznek részt. A tumorok többségében a PML-testek száma alacsonyabb, mint a vonatkozó egészséges szövetben. Az olyan terápiák hatására, amelyek a tumorszövet differenciálódását segítik elő, pl. retinsav-kezelés APL-ben (akut promyelocytás leukémia) vagy neuroblastomában, a PML-testek száma a differenciáltsági fokkal együtt növekszik. Az APL és a neuroblastoma példáján áttekintjük a PML-testek és az epigenetikus szabályozás lehetséges szerepét a daganatok keletkezésében és a tumorellenes terápiában.

Multilokuláris cisztikus vesetumorok
Szerző(k): Straub Péter dr., Ottóffy Gábor dr., Tornóczky Tamás dr., Kajtár Pál dr., és Pintér András dr.
A vesék multilokuláris cisztás tumorai ritkák. A szerzők célja ezen daganatok bemutatása két beteg kórtörténetén keresztül. Az elmúlt másfél évben két gyermeket kezeltek a szerzők intézetében multilokuláris cisztikus vesedaganattal. A szövettani vizsgálat az egyik esetben cisztikus, parciálisan differenciált nephroblastomát, a másik esetben cisztikus Wilms-tumort igazolt. A szerzők áttekintik a nevezéktant, a klinikai, radiológiai tüneteket, a szövettani jellemzőket és a kezelési elveket.

Infektológiai szempontok cochlearis implantációban
Szerző(k): Bognár Zsófia dr., Küstel Marianna dr., Répássy Gábor dr., Mészner Zsófia dr.
A szerzők két intézet együttműködésével (SE Fül-Orr-Gégészeti, Fej-Nyak Sebészeti Klinika, illetve a Szt. László Kórház Védőoltási Szaktanácsadója) lehetővé tették, hogy a cochlearis implantációra váró betegek védőoltási programban vegyenek részt. Célkitűzés: Az implantált betegek adatainak retrospektív értékelését végezték el a vakcinációs program megkezdését megelőzően, illetve azt követően. Céljuk volt a védőoltás előnyeinek kimutatása a demográfiai, etiológiai adatok és a posztoperatív minor és major komplikációk értékelésén keresztül. Módszerek: Az 1985 és 2006 között implantált betegek kórlapjainak revíziója történt mind az implantációt végző klinikán, mind a védőoltási tanácsadóban. A vakcinációt 2003-tól minden, az implantációban résztvevő betegnek felajánlották. Eredmények: Összesen 207 beteg kórlapját értékelték. Egyetlen, védőoltással megelőzhető, neuroinfekciót sem dokumentáltak egyik csoportban sem. Minor és major posztoperatív fertőzéses komplikáció 33/68 esetben fordult elő, ezek közül egyetlen esetben jelentek meg meningeális tünetek, bár ebben az esetben sem igazoltak meningitist. A felajánlott védőoltást mindössze a betegek fele vette igénybe. Vakcináció okozta mellékhatásról, oltási szövődményről nem számoltak be. Következtetések: A tanulmány által felölelt 22 év alatt jól látszik az implantáció prelingualis korosztály felé való eltolódása, míg az esetek többségében az etiológia nem tisztázott. Meningitis purulentát egyik vizsgálati csoportban sem figyeltek meg, noha a minor és major infekciós komplikációk kizárólag a nem oltottak csoportjában jelentkeztek. Mindössze a betegek fele fogadta el a felajánlott védőoltásokat, ami megerősíti a vakcinációs előnyők – betegek felé való – jobb kommunikációjának szükségességét.

Klinikai tapasztalatok laktóz-intoleranciában
Szerző(k): Veres Gábor dr.
A Föld lakosságának kb. 60-80%-a laktóz-intoleráns, amely gyakran nem kerül kórismézésre. Az adulttípusú laktóz-intolerancia hátterében a közelmúltban kétfajta genetikai polimorfizmust határoztak meg, amelynek megoszlása legjobban az észak-európai országokban ismert. A primer autoszomális recesszív öröklésmenetet mutató laktóz-intolerancia rendkívül ritka, a klinikai gyakorlatban az adult típus mellett a szekunder formákkal találkozunk, leggyakrabban a coeliakiával és a postenteritis szindrómával. A laktózintolerancia rendszerint hasfájás, haspuffadás, flatulencia és hasmenés tüneteivel jelentkezik. A diagnózis megállapítására a laktóz H2-kilégzési-teszt javasolt. Terápiás megoldásként a laktózmentes étrend, illetve laktáz enzim szupplementációja ajánlott.

Gyermek- és serdülőkori öngyilkosság Budapesten (1995–2004)
Szerző(k): Elek Fruzsina dr., Törő Klára dr., Keller Éva dr.
A vizsgálat célja: a budapesti gyermek- és serdülőkori öngyilkosságok elemzése volt korcsoportok, nemek, évszakos megoszlás és az elkövetés módja szerint. Európában a gyermek- és serdülőkorúak között hazánkban a legnagyobb arányú az öngyilkosság.
Anyag és módszer: A Semmelweis Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézet 1995–2004 közötti boncjegyzőkönyveit (BNO X60-X84) elemeztük. Vizsgáltuk az alkoholos és kábítószeres befolyásoltságot, a korábbi öngyilkossági kísérlet és a pszichiátriai kezelés előfordulását.
Eredmények: A vizsgálat során 101 (81 fiú, 20 lány) öngyilkossági esetet elemeztünk. A vizsgált korcsoportban és időszakban az esetszám csökkenő tendenciát mutatott. Az öngyilkosság legritkábban a téli hónapokban fordult elő. A fiatalok között a leggyakoribb elkövetési mód a mérgezés, az akasztás és a leugrás volt. A fiú:lány arány 4:1. Az öngyilkosságot elkövetett fiatalok 65%-a elmúlt 16 éves.
Megbeszélés: A fiatalkori öngyilkosság kockázati tényezői a mentális zavarok, a rossz szociális körülmények, a drog- és alkoholabúzus és a negatív életesemények. A gyermek- és serdülőkorúak preszuicid viselkedésének észlelése, a kockázati tényezők kiszűrése, a szoros együttműködés szülők, tanárok, gyermekorvosok, gyermekvédelmi szakemberek munkájában, a nemzetközi adatok értékelése hozzájárul a hatékony prevenciós stratégia kidolgozásához.

Iskolás gyermekek jódellátottságának alakulása a „ThyroMobil”-modell vizsgálatai alapján (1994–2005)
Szerző(k): Péter Ferenc dr., Jan Podoba dr., Muzsnai Ágota dr., Kozma Andrea dr., Gimesi Andrea
Szerzők ismételten vizsgálták iskolás gyermekek jódellátottságát három hazai településen (Budapest, Csákvár, Szolnok), kereken egy évtized távlatában. Az első vizsgálat 1994-ben történt egy európai tanulmány, a „ThyroMobil-study” keretében. A felmérést 2005-ben megismételték az először alkalmazott jódürítési- és pajzsmirigyvolumen-vizsgálatokkal („ThyroMobil-modell”). A korábbi – különböző mértékű – jódhiányra utaló jódürítés 2005-re mind a három településen a normális tartományba emelkedett, megfelelő jódellátottságra utalva. A pajzsmirigyvolumen szonográfiás mérését a szubjektív tényezők minimalizálása érdekében mindkét tanulmányban ugyanaz a – nagy gyakorlattal rendelkező – vizsgáló végezte. A kórosan megnagyobbodott pajzsmirigy aránya bármelyik referencia adatsorral összevetve jelentősen csökkent. A fizikális vizsgálattal észlelt golyvagyakoriság is megerősítette ezt a tendenciát. Az eredmények összehasonlító elemzése szerint a vizsgált településeken a korábban hiányos jódellátottság 2005-ig jelentősen javult, többnyire normalizálódott. Ennek a magyarázata valószínűleg a háztartási jódozott só szélesebb körű használata.

Dr. Horváth Mihály professzor – a gyermekek egészségéért
Szerző(k): Vértes László dr.
Ismert, hogy csodálatos apa és fiú orvosegyéniségek alkottak. Néhány példát emelünk ki: idősebb Imre József és ifjabb Imre József, Korányi Frigyes és Korányi Sándor, idősebb Jancsó Miklós és ifjabb Jancsó Miklós, Grósz Emil és Grósz István. Valamennyien örökfényű csillagok a tudomány égboltján. Közéjük tartozik a mozgásszervek gyógyításának, rehabilitációjának két géniusza: Horváth Mihály és Horváth Boldizsár (akiről a Reuma Info 2005. évi 2. számában írtunk).

Emlékezés György Pálra (1893–1976)
Szerző(k): Alex Emed

Szimbiotikumok jelentősége napjainkban
Szerző(k): Péter Endre dr.

Beszámoló a Magyar Gyermekideggyógyászati, Idegsebészeti, Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Társaság 2008. évi Kongresszusáról
Szerző(k): György Ilona dr.

Éjszakai bepisilés – valóban kinövik a gyerekek?

GRATULÁLUNK! - Az MGYT 2007. évi kitüntetettjei

Rendezvénynaptár

MGYT tagdíj összege 2022-től:

  • Nyugdíjasoknak, akik nyugdíj mellett munkát nem vállalnak: 3.000.- Ft/év
  • Nem nyugdíjasoknak és azon nyugdíjasoknak, akik nyugdíj mellett munkát vállalnak: 10.000.- Ft/év
Bankkártyák
simplepay
11743002-20087922
Tovább

HIRDETÉSEK

Kérem várjon...
Kongresszusok listája
  • H
  • K
  • Sze
  • Cs
  • P
  • Szo
  • V
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 30