A túlsúlyos gyerekek és serdülők egyéni kezeléseiről, a modern diéták hátrányairól, valamint az országban egyedülálló alpaka-terápiáról is hallhattak a Magyar Gyermekorvosok Társaságának 2019. évi konferenciáján résztvevők.
Szamosi Tamás gyermekgyógyász előadásában beszámolt annak a felmérésnek az eredményéről, amelyben 478 serdülő és kisgyermek adatát rögzítették az elhízás által veszélyeztetett populációban. Úgy vélte, már serdülőkorban észlelhetők a kockázatok, amelyek a későbbiekben szív- és érrendszeri betegségekhez vezetnek, ezért cél ezek csökkentése.
Szamosi Tamás a 2 éves – 2 havi kontrollal járó – vizsgálati szakaszhoz kapcsolódva (amelyet iskolai védőnők, dietetikusok, testnevelő tanárok, pszichológusok, szülők, nagyszülők segítettek) arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyerekeknél a diéta meghatározásakor nemcsak a család, hanem az iskola lehetőségeihez is érdemes alkalmazkodni. Hangsúlyozta, „a tiltás nem a megfelelő megoldás, inkább a megfelelő tányérválasztásra kell odafigyelni és így kisebb mennyiségű ételek feltálalására”. Az antioxidánsok esetében elvetette a vörösborra vonatkozó javaslatot (a zsírmáj kialakulása miatt), viszont ajánlotta a bogyós gyümölcsök, és a 70% fölötti kakaótartalmú étcsokoládé felkínálását. Mint fogalmazott: nem tanácsos szénhidrátszegény diétán tartani gyerekeket, mert számukra elengedhetetlen a cukorból nyert energia a megfelelő agyi tevékenységhez. Végül, kitért még a rendszeres, változatos mozgás (labdajátékok, úszás, futás, kerékpározás) fontosságára is.
Az eredményekről szólva elmondta: a vizsgált 478 gyerekből 147 nem tartotta be a diétát (az orvosokkal nem kooperáló szülők családfelbomlásra, halálesetre, költözésre, vagy a kamasz ellenállására hivatkoztak), 116 betegnél – aki követte a szakmai javaslatokat – nem következett be jelentős egészségügyi változás, 215 gyereknél viszont csökkent a testtömeg és a triglicerid-, valamint a HDL-szint, továbbá a vérnyomás, míg a cukorterhelés normalizálódott. Hozzátette: a fiúk és lányok esetében jelentős eltérés nem volt kimutatható.
Henter Izabella dietetikus, egészségügyi menedzser az „Empíriák és evidenciák a régi-új tudományban, a dietetikában” című előadásában a dietetikusok feladatáról szólva hangsúlyozta: nemcsak betegekkel foglalkoznak, hanem a közéteztetéssel, az egészséges táplálkozással és a kiegyensúlyozott táplálással is. Rámutatott: a legújabb jogszabály alapján dietetikus segítségét érdemes kérni a fejlődés elmaradása, nyelési, rágási problémák, cerebrális parézis, növényi alapú tejek fogyasztásán alapuló étrend, vegán/vegetáriánus étrend, elhízás, és cöliákia esetén. Kiemelte: a szakma 3 év múlva lesz 100 éves Magyarországon.
A dietetikai irányzatokról azt mondta: kezdetekben a zsírt, később a szénhidrátot, végül a fehérjét is többen „ellenségnek” állították be helytelenül, majd több tévhitet is eloszlatott: nincs inzulinrezisztencia (IR) diéta; megdőlt, hogy mindenmentesen kell étkezniük a várandósoknak, egyúttal értelmetlen a szoptatás alatti diéta és a fizikai aktivitás mellőzése is. A kismamáknak változatos és vegyes étrendet javasolt a szakember.
Schmidtné Balás Eszter mesterlogopédus „Ha elakad a szó” címmel tartott előadásában dadogás hátterét, kezelését ecsetelte: „ez farmakológiai eszközökkel jól befolyásolható tünetegyüttes, amelynek külső és belső okai lehetnek, ugyanakkor nem biztos, hogy rögzül, ennek függvénye sokszor, hogy a gyerek biztonságban érzi-e magát”. Jelenleg 300 módszer van a beszédzavarok leggyakrabban jelentkező formájának kezelésére világszerte. „Saját, ún. komplex művészeti terápiám a dadogó gyereket kezeli és nem a dadogást. A módszer az ének-zene, az ábrázolás és a mozgás egységén alapul, a személyiséget célozza meg, miközben segíti a jobb és bal agyfélteke működését” – emelte ki, majd elmondta azt is: csoportban vagy a konzultáció során a szülőkkel szintén foglalkoznak. „Kevés a kapcsolatunk a gyermekorvosokkal, pedig szükség lenne a párbeszédre, a multidiszciplináris megközelítésre, tartós szakmaközi együttműködésre, mert egyre több a halmozottan sérült gyerek” – hívta fel a figyelmet a különböző szakterület orvosainak nélkülözhetetlen összefogására.
Dudás Judit, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Gyermekrehabilitációs Osztályának gyógypedagógusa a kiegészítő kezelésként alkalmazott alpaka terápia sikereiről számolt be. A Dél-Amerikában háziasított, rendkívüli finomságú gyapjáról ismert teveféle igen jámbor, békét sugároz, nem kényszeríti ki a figyelmet, nem okoz allergiát, tanulékony, engedelmes, türelmes, jól alkalmazkodik a gyerekekhez, ezért is ideális állatasszisztált terápiához – ismertette a barátságos emlős kedvező tulajdonságait, majd azt is, miképpen honosodott meg az egyedülálló módszer az országban: „a miskolci Szimbiózis Alapítvány 2014-ben egy alpakapárt hozott a megyeszékhelyre, majd 2015-ben kórházunk gyermekrehabilitációs részlege bekapcsolódott a sajátos programba egy pályázat által”. A festői Bükkben tartott hetente egyszer 45 perces foglalkozásokon gyógypedagógus és állatgondozó végzi a fejlesztést a mozgásukban és értelmileg akadályozott, zárkózott, vagy diagnózisuknál fogva más terápiába be nem vonható gyerekeknél (de ajánlják hiperatktív, figyelemzavaros gyerekeknek, down-szindrómásoknak, autistáknak, egészségeseknek, időseknek és fiataloknak egyaránt).
Hangulatjavító, csökkenti a szorongást és a stresszt, jó hatással van a szociális és a kommunikációs képességekre, növeli az önbizalmat, javítja a mozgáskoordinációt, a figyelmet, és a beszédzavart is pozitív módon befolyásolja – sorolta a terápia előnyeit Dudás Judit, aki a fejlesztések előtti és utáni vizsgálatának eredményeiről is tájékoztatta a hallgatóságot: azoknál a gyerekeknél, akik a kórházban nem beszéltek annyit, beszédkedvük, szókincsük nőtt, nyitottabbak, felszabadultabbak, bátrabbak, figyelmesebbek lettek, társas kapcsolataik erősödtek, egyúttal javult tájékozódásuk és térérzékelésük.
A szekció előadója volt még Bodnár Gáborné, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Gyermekrehabilitációs Osztályának szakápolója, aki az etetésterápia során szerzett tapasztalatairól beszélt, és Szabó Éva, a Szigetvári Kórház Belgyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosa, aki pedig a járóbeteg-ellátás területén a táplálási nehezítettség fizioterápiás megoldásait ismertette.
