A szoptatás anyára és babára gyakorolt jótékony hatásáról osztották meg véleményüket csecsemő- és gyermekgyógyászok, pszichológus és az UNICEF magyarországi ügyvezető igazgatója a Magyar Gyermekorvosok Társaságának idei Nagygyűlésén.
„Az anyatej a csecsemő immunszerve, személyre szabott tápláléka. Az újszülött fejlődését ezzel serkentheti leginkább az édesanya. Az ily módon táplált babáknál segíti az egészséges idegrendszer fejlődését, javítja az iskolai teljesítményt, és csökkenti a krónikus betegségek, az asztma, az elhízás kialakulásának kockázatát” – hangsúlyozta előadásában
Gárdos László, a Zala Megyei Szent Rafael Kórház csecsemő- és gyermekosztályának vezetője, hozzátéve, hogy ennek ellenére Magyarországon a szoptatott gyermekek száma csökken. „Az elmúlt években egyre jobb tápszerek vannak, amelyeket az anyukák valószínűleg praktikusnak tartanak. Összetételük is egyre jobb, de még messze vagyunk attól, és szerintem elképzelhetetlen is, hogy tökéletes egyezést érjenek el az anyatejjel” – jelentette ki a csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos.
Az anyatej jelentőségéről beszélt
Sztahovits Petra, a Szoptatásért Magyar Egyesület elnöke is, aki egyenesen szupererőnek nevezte azt, említve annak az egészségmegőrzés szempontjából bizonyítottan hosszú távú jótékony hatását. Ennek ellenére egy, az elmúlt években készült felmérés szerint bár az 5000 megkérdezett 7 hónapos várandós 92%-a vélekedett úgy, hogy kisbabájának 6 hónapos koráig kizárólag anyatejet adna, ehhez képest kiderült: 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben is a kórházból szülés után hazaengedett kismamáknak csupán 60%-a táplálta ily módon újszülöttjét. Ez az arány eltérő országszerte: Baranya megyében például 26%, Zala megyében viszont szinte 100%”. A védőnőktől származó adatok szerint még rosszabb a helyzet: nincsenek 40%-nyian sem azok az édesanyák, akik kizárólag anyatejet adnának gyermeküknek 6 hónapos korig – tette hozzá.
A csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos kiemelte: nem elég az elhatározás, kell a segítség, a felkészítés, a helyes információ és a megfelelő támogatás a családoknak a védőnőktől, az orvosoktól; ezek együttes meglétekor lesz az anyának önbizalma, és válhat sikeressé a szoptatás. „A kórházban nemcsak a kisbaba, hanem vele együtt család is születik” – fogalmazott, majd felhívta a figyelmet a 2010-ben indult laktációs szaktanácsadó képzés fontosságára. Elmondta, jelenleg több mint 100 ilyen szakember dolgozik Magyarországon, akikhez bátran fordulhatnak az édesanyák szoptatási problémával.
Tari Annamária klinikai pszichológus, pszichoterapeuta a szoptatás pszichológiai vetületét vázolta föl. Arról beszélt, hogy régebben nyugalmasabbak voltak az édesanyák mindennapjai, mert együtt laktak a szülőkkel, nagyszülőkkel és volt kikkel megbeszélni egy-egy problémát. Jelenleg azonban az Y generációs szülők többsége információval jól ellátott közegben él és vállal gyermeket, amikor egyszerre kell helytállniuk a munkában, valamint a magánéletben. Mindeközben állandó impulzusáradat éri őket, hat rájuk a sürgetettség, egyúttal találkoznak a teljesítményszorongással is. Úgy érzik, mindent maximálisan jól kell elvégezniük – a közösségi média ebben meg is erősíti őket –, ez pedig ellene megy annak a természetes, lassú folyamatnak, amelyben a csecsemő „elkezd működni”. Egy pár perces újszülött már jeleket ad az édesanyának, segít neki, hogy mit kell tennie. Ha a szülő figyel, reagál, akkor egy biztonságot adó kapcsolat alakul ki gyermekével. Ebben érdemes támogatni az anyákat, akiket egyúttal meg kell nyugtatni afelől is, hogy nem kell tökéletesnek lenniük.
Mészáros Antónia, az UNICEF magyarországi ügyvezető igazgatója kiemelte: a gyermekek túlélését segítő csodafegyver a szoptatás, amelynek a világszervezet szerint az egészségügyi, a gazdasági, valamint a társadalmi előnyei mind az anyák, mind a babák számára bizonyítottak és elfogadottak, mégis világszerte az újszülöttek 60%-a nem részesül az ajánlott kizárólagos anyatejes táplálásban életük első 6 hónapjában. „Ha a fejlődő országokban az első órában mellre kerülhetnének a csecsemők és megvalósulna a kizárólagos szoptatás, valamint két éves korig kaphatnának anyatejet a gyermekek, akkor évente több mint 800 ezer 5 éven aluli gyermek és 20 ezer anya halálát lehetne megakadályozni, miközben a világ egészségügyi kiadásai is jelentősen csökkennének. Szerinte a téma akkor kaphatna nagyobb figyelmet, ha a nemzeti kormányok jobban támogatnák az anyákat, pl. hogy szülés után minél tovább otthon maradjanak, ezáltal minél több ideig táplálhassák gyermeküket anyatejjel. A világszervezet szoptatási programtervet dolgozott ki, tréningeket tart egészségügyi dolgozóknak, mindezt Magyarországon is hirdeti, egyúttal fontosnak tartja az apák támogató szerepét a szoptatásban és az újszülöttekkel való foglalkozásban.
– GI –
